Nagy;és kis macskafélék

Története [szerkesztés]

A hócipős macskák az 1960-as években alakította ki Dorothy Hinds-Daugherty, egy sziámimacska-tenyésztő, aki az amerikai kétszíntarka rövidszőrűt használta fel az új fajta megteremtéséhez. Kezdetben más tenyésztők gyanakvassal tekintettek az új macskára, mert attól tartottak, hogy a pedigrés sziámi vonal eltűnik, de manapság ezek a bájos macskák-érzékeny fehér mancsukkal-igen népszerűek a világ számos országában. A hócipős macskát 1983-ban ismerték el az USA-ban Championship szempontjából.

Fajtajellemzők [szerkesztés]

Színek: Fókabarna, kék.

Bunda hossza: Rövid.

Bunda típusa: Gazdag és sűrű.

Mintázata: Fehér mancsok és sziámiszerű színek.

Mérete: Közepestől a nagyig, a hímek sokkal nagyobbak a nőstényeknél.

Jellegzetességek: Nyugodt állat, pofája kerekebb, mint a sziámié. Közepes méretű lábak és mancsok. Rózsaszín és szürke talppárnák. Kék szemek. Széles, hegyes fülek, hosszú vékonyodó farok.

További információk [szerkesztés]

A kölykök fehéren születnek, és két évbe is beletelik, mire a jegyek kifejlődnek. Ahogy a macska öregszik, színe úgy sötétedik. Minél hidegebb az éghajlat, annál sötétebb a macska. A hócipős macskát ezüstcsipkésnek is nevezik, mert a fehér mancsok némileg hasonlítanak a burmamacskára.

Az ókori Rómában a macska a szabadság szimbóluma volt, és a szabadság istennőjét macskával a lábainál ábrázolták.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat